HírképekOnline

 
 Szinte felmérhetetlen az a titokzatos út, melyen az író lelkében megszülető, ködösen  kavargó gondolat a tisztázódásig s még tovább, a művészi kifejezésig eljut.  Jean Paul Sartre szavaival:" Az írás művelete dialektikus kölcsönhatásként magában  foglalja az olvasásét, s e két összefüggő aktus két különböző végrehajtót feltételez.  Az író és az olvasó közös erőfeszítése hozza létre a szellemi alkotást, ezt a konkrét  és képzeletbeli tárgyat. Művészet csak másokért és mások által van."
  
 A dunabogdányi Művelődési Ház  Fiatalok a Kultúráért Egyesülete január 22.-én a Magyar Kultúra Napján immár második alkalommal szervezett író-olvasó találkozót. Az elmúlt évben az Erdélyből érkező és a községben letelepedett Lugosi Papp János  újságíró volt a meghívott vendég. Az est témája: A hargitai Kucséber c. kötetének  tárcanovellái voltak.
 Az idén ugyancsak a helybéli, Varsányi Viola tanárnő volt a találkozó vendége,  Érdekes egybeesés, hogy őt meg a Felvidékről vetette a sors Dunbogdányba. Már rég óta itt él, itt tanított az általános iskolában, innen került Szentendrére a Ferences  Gimnáziumba, ahol 3O éven át  oktatott.

 Könyvét két éve adatta ki szülőfaluja. Karcsú kis kötet, történelmi-ifjúsági regény,  melynek témáját évtizedek óta melengette. Rengeteg tényanyagot gyűjtött hozzá, de végleges formában csak nyugdíjba vonulása után írta meg. Címe: Ahol a két patak összeér.
A történet egyik helyszíne nem más mint a tanárnő szülőfaluja, Palást. Jelenleg  Szlovákiához tartozik, közel a határhoz és szélén a magyar nyelvhatárnak.  Palócia végváraként is emlegetik. Ehhez a falucskához fűződik a romantikus,  kalandos mese, idevaló az ifjú főhős, Palásty Miklós is.  Külön említést érdemel, hogy a történet szereplői az itt élő " jó palócok"  színes nyelvezetén szólalnak meg és így elevenedik fel mesélő kedvű  balladatermő képzeletviláguk is.
 A másik meghatározó helyszín Eperjes. Ide kapcsolódik a véres történelmi  esemény, amikor Antonió Caraffa generális 27 ártatlan polgárt és nemest  végeztetett ki koholt vádak alapján. História keveredik a fabulával, történelmi  valóság a mesével ahogy Zrínyi Miklóstól tanulhattuk. Ilyen módon nemcsak  a két patak ér össze, hanem Palást és Eperjes, izgalmas kalandok és a  "vérontó theátrum" szörnyűsége , török és osztrák cselvetések s végül  a két fiatal
élete.
Az eperjesi vérpadról sok történelmi mű jelent már meg, de regény  alakban  még nem. A szerző elmondta, hogy az 1956 előtti és utáni koncepciós perek    fordították figyelmét arra mi is történt 1687-ben Felső- Magyarországon. A  történelem kísértetiesen ismétli önmagát. Különös véletlen, egyben szimbolikus  is: ugyanabban az eperjesi patríciusházban született Maléter Pál, ahol 3OO évvel  korábban Schönlében György, Caraffa egyik áldozata. A hiteles adatközlő nem  más mint Maléter Istvánné az édesanya, akivel a szerző 196o-ban találkozott  Eperjesen. 
  
 A Fakult Egyesület lelkes tagjai korhű zenével, a könyv egyes fejezeteinek  felolvasásával tették színesebbé a találkozót.
 
 A meglepetést a végére tartogatták!

 A közönség soraiból felállt egy csapat ferences öregdiák és elénekelte a tanárnő  kedvelt nótáját, az" Őszi harmat után" kezdetű bujdosóéneket. Hosszú évek után  is emlékeztek rá, annak idején jól megtanulták, hiszen ennek a dalnak"varázsereje"  volt: havonta egyszer elénekelhette az osztály, s akkor nem volt feleltetés.
Együtt dalolt ezen az esten az 198O-ban, 1983-ban és 1998-ban végzettek kis csapata,  alaposan meglepve hajdani tanárát. Miért szerette ezt a bujdosódalt a "Tantó"?  -ahogy őt diákjai nevezték. Mert nemcsak a kuruc bujdosók keservét, hanem az   ő Felvidéktől elszakított sorsát is elsírja ez az ének.
  
 Ezen a könyvbemutatón külön örömöt jelentett a szentendrei ferences öregdiákok éneklése, mert hűségükkel, ragaszkodásukkal ajándékozták meg tanárnőjüket és az  irodalmi est résztvevőit.


Dr. Bodonyi Valéria