Dumtsa Jenőt — egyedüli jelöltként — "egyhangú felkiáltással" ismét polgármesterré választották.
(A képviselőtestület 1902. október 25"( ülésének jegyzőkönyve)

A rendezett tanácsú városok s a községek is súlyosan érzik a végzetesen elavult községi választói jog hátrányait. Ez az Ázsiába való szűk választási jog teszi lehetővé, hogy a képviselőtestületben évtizedeken keresztül ugyanazon klikkek dirigáljanak, a hatalommal, közvagyonnal mindig ugyanazok rendelkezzenek s a maguk embereit juttassák a hivatalokba, akik aztán feltétlen szolgálatkész hívei a képviselőtestületi klikkeknek. (...) Mert nem mer a nép érdekei ellen cselekedni az a képviselőtestület, amely mandátumát a néptől nyeri." (Szentendre és Vidéke Hírlapja, 1908. március 29.)

"Községi választások előtt állunk. A szerb cimboraság tagjai (...) érzik, hogy kétszáz éves uralmuk leáldozóban van. (...) A mostani választási névjegyzéken már körülbelül 1250 választó szerepel és ezek között csak körülbelül 160-170 szerb van. A szerbek sem remélik, hogy nyolcszor annyi nem szerb választót lehet majd pörkölttel, gulással megvásárolni. Lapunknak a városi gazdálkodásról írt cikkei a választók szemét felnyitották. Belátják, hogy a községi választásoknál megevett pörköltnek, gulásnak az árát a pótadóban tízszeresen is meg kellett fizetniök." (Szentendre és Vidéke, 1912.július 14.)

"Minden törekvésünknek oda kell hatnia, hogy oly képviselőtestületet válasszunk, melyben társadalmunk minden osztálya képviselve van. Képviselve mégpedig hazafias, becsületes, önálló, szilárd meggyőződésű, s megvesztegethetetlen férfiakkal, kik semmi mást, csak egyedül a közérdeket tartják szem előtt.

Bízunk Szentendre város polgárságában, hogy az eddigi kortes eszközöket ez alkalommal érvényesülni nem engedi, s megtörténhetik végre Szent-endrén. az első tiszta választás."
(Szentendre és Vidéke, 1913.január 19.)

A választás Után, február 27-én megalakult új képviselőtestület április 21-i közgyűlésén dr. Anthony Bélát, a Szentendre és Vidéke felelős szerkesztőjét választotta polgármesterré. Magdics István lett a lap új felelős szerkesztője.

(Szentendre és Vidéke, 1913. április 27.)

• "Polgármester választás lesz holnap Szentendrén. (...) Jól vigyázzatok, szentendrei városatyák, hogy a gyűlölet, az izgatás, a fékeveszett düh bömbölő hangja meg ne tévessze ítéleteteket. (...) Érdeme és nem érdeke szerint válasszatok polgármestert! Olyat, akit ismertek, aki tud is, akar is a város érdekében dolgozni, s aki összeköttetései útján megszerezheti a városnak és lakosságának mindazt, amire szüksége van. Városatyák, (...) a nép boldogulása a ti lelkiismereteteken nyugszik, Atok és a szenvedők könnyei fognak kísérni titeket, ha ezt a választást elhibázzátok." (Szentendrei Újság, 1916. április 30.)

• A képviselőtestület egyhangúlag dr. Antolik Arnoldot választotta polgármesterré május 1-i ülésén, - az újság nagyon helyesli a döntést. (Szentendrei Újság, 1916. május 7.)

Az április 7-i tanácsválasztáson Szentendrén 1730-an szavaztak. 30 munkástanácstagot választottak, akik április 11-én héttagú intézőbizottságot és háromtagú direktóriumot - Kiss Mátyás, Brannauer Károlyné és Molnár Varga Géza — választottak.

"Új képviselőtestületi tagválasztás lesz rövidesen. Az 1929. évi december 2-án tartott szentendrei képviselőtestületi tagválasztás ellen (...) 80 aláíró fellebbezést adott be, amelyet az igazoló választmány és a vár-megye kisgyűlése elutasított, végső fokon azonban a közigazgatási bíróság helyt adott a panasznak." (Pilishegyvidéki Hírek, 1932. augusztus 10.)

"Egyre nagyobb méreteket ölt a választási küzdelem. Választási plakátok szerte a városban, melyeket a Független Polgári Párt bocsátott ki." (A lap szerint indul még a városi, a kisgazda és a nemzeti szocialista párt is.) (Pilishegyvidéki Hírek, 1932. szeptember 18.)

"Az országban az első hely Szentendre, ahol a képviselőtestületben szerepet akarnak vállalni a horogkeresztesek." (Szalagcím) (Pilishegyvidéki Hírek 1932. szeptember 25.)

"Genszky Géza kérte, hogy a városi tisztviselői kar a képviselőtestületi tag választáskor ne fejtsen ki agitációt. (...) Németh László képviselőtestületi tag ezt kiegészíti azzal, hogy a város polgármestere nem avatkozhatik be a választásba, mivel ő pártok felett áll. Kalafut János képviselő-testületi tag kijelenti, hogy a mai időkben nem kellene olyan nagy agitációt kifejteni, hanem inkább a munkanélküliek foglalkoztatásáról, - a kenyérről kellene gondoskodnunk." (A képviselőtestület 1932. december 21-i ülésének jegyzőkönyve)

"A Nemzeti Egység Pártján álló Független Polgári Párt fényes győzelmet aratott a március 11-én tartott városi képviselőtestületi tagok választásán." A két induló párt közül 1741 szavazatot kapott a Független Polgári Párt és 526-ot a Városi Békepárt. Március 22-én volt az új képviselőtestület alakuló ülése. (Pilishegyvidéki Hírek, 1933. március 15.)

Az 1947-es választási eredmények: Szentendrén 4681-en szavaztak, 39 szavazat érvénytelen volt Az érvényes szavazatok megosztása:

Független Magyar Demokrata (Balogh) Párt:       2074 db, 45%
Szociáldemokrata Párt:                           759 db 16%
Kommunista Part:                                651 db 14%
Magyar Független (Pfeifer) Párt:                   362 db   7%
Kísgazda Párt:                                    277 db   6%
Polgári Demokrata Párt: 85 db   2%
Paraszt Párt:                                      65 db 1,5%
Radikális Párt:                                    25 db 0,5%
(Polgármesteri jelentés, 1947. Ferenczy Múzeum Adattár, 855-74.)

A választásokat követő alakuló tanácsülésen megválasztják az új vb-tagokat és a városvezetőséget: Sziráki Ferenc lesz a vb-elnök, Örley  Elemér a helyettes és Szelényi Ferenc a vb-titkár.
(Az 1958. december 5-i alakuló, tanácsülés jegyzőkönyve)

Az 1963. február 24-i választás után március 4-én tartották a városi tanács alakuló ülését. Ismét Sziráki Ferencet választották vb-elnöknek, Örley Elemér lett az elnökhelyettes és Szelényi István a vb-titkár.

A március 19-i tanácstagválasztások után március 24-én tartotta alakuló ülését az új városi tanács. "Marosvölgyi Lajos, a Hazafias Népfront városi elnöke- tekintettel arra, hogy Sziráki elvtárs váratlanul lemondott tanácstagságáról, a VB. elnökének javasolja Kirilla Ferencet, elnökhelyettesnek  Pála Károlynét." Az új testület elfogadja a javaslatot.
(Az 1967. március 24-i tanácsülés jegyzőkönyve)

1971. február 26-án volt a cikluszáró tanácsülés Kirilla Ferenc elnökletével, május 27-én tartották az új tanács alakuló ülését, ahol megválasztották a 11 tagú Végrehajtó Bizottságot. Hidas Pált választották tanácselnöknek, Novotny Bélát elnökhelyettesnek.

Hidas Pál tanácselnök "...megromlott egészségi állapotára tekintettel", lemond, Marosvölgyi Lajost választják új tanácselnökké. (Marosvölgyi Lajos helyére Weszelits Gergelynét dr. választják tanácselnök-helyettesnek a következő, november 16-i ülésen.)

(Az. 1972. szeptember 28-i tanácsülés jegyzőkönyve)

• A tanácstag-választás utáni alakuló tanácsülésen ismét Marosvölgyi Lajost választották tanácselnökké és Weszelits Gergelynét dr. tanácselnök-helyettessé. (1973)

Havass Imre tanácselnök-helyettes a Pest Megyei Tanács VB. Építési Vízügyi Osztályára került, Krajcsovits Istvánnét választották tanácselnök-helyettesnek.
(Szentendrei Gyorstájékoztató, 1986. június)

"Az 1985 júniusában megválasztott új képviselőtestületnek és az apparátusnak legnagyobb megpróbáltatása az elmúlt időszakban a TEHO megszavaztatása és bevezetése volt." A megszavazott - ezért megvalósuló - beruházások tényleges költségei: Vasvári lakótelepi gázvezetés 10,5 millió, Pannónia telep csatornázása 15,4 millió , a Felszabadulás lakótelepi orvosi rendelő 7,0 millió forint. Ebből TEHO-ból befolyik:

1,7 millió, 1,5 millió, ill. 3,3 millió forint. Németh Ferenc pénzügyi osztályvezető: "Nem járnak tehát rosszul azok a lakóterületek, ahol fizetik a TEHO-t, hiszen a városi hozzájárulás sokszorosa annak, amit a lakosság fizet. (...) A TEHO célkitűzése, hogy a lakosság közvetlenül járuljon hozzá lakóterülete fejlesztéséhez, időszerű, hasznos volt; a be-vezetés időzítése, módszerei azonban már nem." A jövőben, - 1990 után, ha a jelenlegi 3 évre megszavazott TEHO véget ér - inkább társulások szervezésével vonják be a lakosságot. (Szentendre és Vidéke, 1987,február)

"Gratulálunk városunk 19 új képviselőjének " A választókerületekben megválasztott egyéni jelöltek:

Dr. Kovács Béla (független), dr. Stiegler Róza (MDF-KDNP), Németh Lajosné (független), Farádi Gábor (FIDESZ-SZDSZ), Tóth István (független), Kiss Károly (független), Berényi Péter (SZDSZ-FIDESZ), Jolsvai Arisztidné (független), Németh Gábor (SZDSZ-FIDESZ), Szentendrei Géza (FIDESZ-SZDSZ).

Pártok, szervezetek listájáról bejutott képviselők:

FKgFP-Szentendrei Kereskedők Testülete - Ipartestület: Paulina László;
SZDSZ-FIDESZ: Szentirmai Zoltánné, dr. Koltai Jenő, Györe Zsófia, Szalai Gáborné;

MDF: Osvay András, Szabados János, Soós Sándor; MSZP: Miakich Gábor.

1994
"Szentendre képviselő-testülete Németh Gábort, az SZDSZ-FIDESZ listavezetőjét választotta meg polgármesternek november 2-án."

A december 11-i helyhatósági választások eredményeként alakult képviselőtestület tagjai:
1. vk. Benkovits György (MSZP),
2. vk. Szabó Imre (MSZP-SZDSZ),
3. vk. Németh Lajosné (független),
4. vk. Varga Lászlóné (Szentendrei Érdekvédelmi Egyesület, Izbégi Baráti Kör, FIDESZ, MDF), 5. Malomsoky József(SZDSZ-MSZP),
6. vk. Szabó Gusztáv (független),
7. vk. Fuferendáné Arszenievits Márta (SZDSZ-MSZP),
8. vk. Jolsvai Arisztidné (független),
9. vk. Soós Sándor (FKGP, KDNP, MIÉP, EKGP),
10. vk. dr. Lázár Sándor (Szentendrei Érdekvédelmi Egyesület, Izbégi Baráti Kör, FIDESZ, MDF).
Kompenzációs listáról:

Fehér András (FKGP, KDNP, MIÉP, EKGP),
Fülöp Zsolt (Szentendrei Érdekvédelmi Egyesület, Izbégi Baráti Kör, FIDESZ, MDF),
Horváth Gusztáv (Választási Szövetség Városunkért),
Maholányi Pál (MSZP), Németh Gábor (SZDSZ),
Paulina László (FKGP, KDNE MIÉP, EKGP),
Takács Gábor (Szentendrei Érdekvédelmi Egyesület, Izbégi Baráti Kör, FIDESZ, MDF).
Német kisebbség: Gavrilovits Sándor.
Szerb kisebbségi önkormányzat: Petrómárkó Sára, Vukovics Koszta, Brczán Miroszláv, Gálity Voiszláv, Margaritovits Milenko.

Az 5627 érvényes szavazatból 2160 szavazattal a KDNP, FKGP, MIÉP és EKGP által támogatott Kállay Péter lett Szentendre polgármestere.

1998
A polgármester-választás eredménye:

Miakich Gábor (MSZP, SZDSZ, Összefogás Egy Jobb Szentendréért, Szentendrei Közéleti és Kulturális egyesület):      3059 szavazat

Filó András (FIDESZ, FKgP, MDF, SZÉVE):      2731
Dr. Máthé Attila (független)                      725
TakácsGábor       "                           630
KállayPéter        "                           296

Választott képviselőtestületi tagok:

1. választó kerület: Benkovits György (MSZP SZDSZ, Összefogás Egy Jobb Szentendréért)
2. "     Dr. Kiss László (FIDESZ, FKgP, MDF, SZÉVE)
3. "     FarkasJános(MSZP,SZDSZ,Összefogás...)
4. "     Kun Csaba (FIDESZ, FKgP, MDF, SZÉVE)
5. "     MalomsokyJózsef(MSZP,SZDSZ,Összefogás...)
6. "      BánfalvyAntalné(MSZP,SZDSZ,Összefogás...)
7. "     GulyásJózsef(MSZP,SZDSZ,Összefogás...)
8. "     Dr. Pál Zoltán (MSZP, SZDSZ, Összefogás...)
9. "     Dr.Horváth István(MSZP,SZDSZ,Összefbgás...)
10. "   Dragon pál (FIDESZ, FKgP, MDF, SZÉVE)

Listáról bejutott képviselők:
Filó András (FIDESZ, FKgP, MDF, SZÉVE)
Laszlovszky Gábor (FIDESZ, FKgP MDF, SZÉVE)
KoltayJenő (MSZP, SZDSZ, Összefogás...)
Lakatos Pálné Szvoboda Erzsébet (Együtt Szentendréért)
Horváth Gusztáv (Együtt Szentendréért)
Zsigmondi Éva (Szentendre Gyökerei Hagyományőrző Baráti társaság)
Dr. Hamar Pálné (MIÉP)

(Szentendre és Vidéke, 1998. október 30.)