A Mathiász Tsz impozáns vendéglő építését vállalta el a postás strandon. "Már ilyen korai stádiumban is látható: nem mindennapi épülettel gazdálkodik majd a város.

(...) Nyáron 300, télen 200 embert tudnak majd ellátni."  Az épületet Makovecz Imre tervezte.
(Pest Megyei Hírlap, 197 5. január 4.)

Ódon városképek

"…szinte hihetetlennek látszik, hiányzik a nyaralóhelynek talán legfontosabb kelléke, nincs rendes fürdő."

(Szentendre és Vidéke Hírlapja, 1903. június 5.)

Az előző századforduló szentendrei lakóit 1889 óta helyi szabályrendelet kötelezte, mely szerint csak a kijelölt helyeken fürödhettek a Dunában reggel 5 és 8, délután szintén 5 és 8 óra között - kizárólag úszni tudók.
Az 1890-es években működő városi uszodát "…a város közönsége gyengén látogatja, s emiatt ennek Szent-Endrén való fenntarthatása vált kérdésessé" - állapította meg a város képviselőtestülete 1897. október 30-án, mégis évről-évre 300 koronával támogatta az uszoda tulajdonosát, mert - mint azt az 1900. november 29-i ülésen jegyzőkönyvbe vették - "…egészségügyi szempontból az uszoda fenntartása felette kívánatos".
Hasonló jóindulattal támogatta a képviselőtestület a M. Kir. Posta műszaki felügyelőségének azt a kérését, hogy területet béreljen a Duna-parton strandfürdő felállítása céljából. A város 1923-től 30 évre "…évi 10 azaz Tíz koronás arany lefizetésének kötelezettségével … bérbe adja a tulajdonát képező 876. hrsz. Duna-parti legelő területből kitűzendő 400 ölnyi területet azon célból, hogy ezen részből kérelmező mint erkölcsi testület saját részére fürdőkabinokat állítson fel, és általában fürdőtelepet létesítsen. … A kérdéses területen az igazi fejlődés csak - minthogy alkalmas fürdőterülettel bír - ezen irányból indulhat el. Épp ezért történt a bérösszegnek ily csekély mértékben, valamint a bérleti időtartamnak ily hosszú időre való megállapítása." - rögzíti a képviselőtestület 78/1923. számú véghatározata. Fél év múlva 600 négyszögölre emelték a postás strand területét, a bérleti díjat pedig a növekvő infláció miatt "12 kg búza tőzsdén jegyzett középárfolyama szerinti összeg"-re módosították.
A postás strand önmagában kevés volt a fővárosi posta-hivatalnokok, a szentendrei lakosok és az üdülővendégek igényeinek kielégítésére.
"Mint hírlik, az Országos Testnevelési Tanács és a vármegye főispánja együttesen felszólították a város hatóságát - adta hírül a Magyar Élet 1934. április 18-i száma -, hogy egy építendő városi uszoda tárgyában haladéktalanul alakítson meg bizottságot, mely hivatva lesz az uszoda minél előbbi létrehozása felől intézkedni. Midőn ezt a hírt közöljük, nem győzzük eléggé hangoztatni, hogy mennyire fontos, hogy a városnak egy rendes uszodát kellene felállítani. Mert hiszen városunknak mindene megvan ahhoz, hogy fürdőváros legyen: hegye, vize, gyönyörű környéke, - csak fürdője nincsen."
A Pilishegyvidék - Budakörnyék 1936. május 3-i száma szerint "Parcellázzák a Pap-szigetet. … A sziget északi részén strandfürdő és szállodával egybekötött vendéglő megépítése szerepel. A sziget és a szentendrei part között rendszeres kompközlekedést tartanak fenn, később hidat is építenek."
A papszigeti strand azonban évtizedek múlva sem készült el, a Duna-ág túloldalán, a monostori parton működött a város strandja. "A szigeten tengődő városi strand primitív. Modern strand nélkül illúzió beszélni Szentendre-üdülőhelyről." - olvasható a Pest Megyei Hírlap 1963. október 9-i számában. Végül 1966-ban avatták fel a papszigeti strandot - felnőtt medence nélkül. Az 1969-es szezon már felnőtt medencével indult. Az 1969. április 25-i tanácsülésen felszólalt egyik tanácstag, mivel "…az új strand belépőjegy-díjainak összegét - gyermekjegy 3,- Ft, felnőttjegy 5,- Ft, kabinjegy 15,- Ft - soknak tartja."

Néhány uszodával kapcsolatos további híradás:
A tervezett új gimnázium-épületről "…a megyei vezetés úgy döntött, hogy csökkenteni kell az eredeti beruházási programban megjelölt célokat, vagyis az uszodát vagy a műhelyeket el kell hagyni."
(Pest Megyei Hírlap, 1975. március 15.)

Az árvíz után a Pap-szigeten "…huszonöt ember dolgozik megfeszített munkával, hogy minél előbb megnyithassa kapuit a fürdő."
(Pest Megyei Hírlap, 1979. július 19.)

Jól működik a Rákóczi úti iskola tanuszodája, mivel Kovács Lajos "…szocialista milliomos 600.000 forintnyi alapítványt létesített sérült gyermekek gyógyítására úszás segítségével."
(Pest Megyei Hírlap, 1982. december 30.)

Dr. Sin Edit

A szentendrei Duna-ágban, a Postás szabad strandon fürdőzés közben elmerült Túri József 69 éves nyugdíjas budapesti lakos. Felkutatása eddig nem járt eredménnyel. Feltehetően a parttól kb. 10 méterre a Dunába fulladt.
(Pest Megyei Hírlap, 1990. augusztus 8.)

Vízbe fulladt a strandon
A szentendrei Postás strandon vasárnap  fürdés közben a vízbe fulladt egy román állampolgárságú férfi. A holttestet búvárok emelték ki a mélyből.
(Pest Megyei Hírlap, 1994. július 5.)

"Posta és műszaki felügyelőség bérlet iránti kérelme a Duna-parti fürdő felállítása tárgyában" Módosított szerződés: A város "...a vázrajzon feltüntetett 600 négyszögölet 1924. évi január hó 1-től 1953. évi december hó 31-ig terjedő időre bérbe adja 12 kg búzáért, amely minden év augusztus hó 1-én fizetendő a Pest vidéki búzának tőzsdén jegyzett középárfolyama szerinti összegért mint bérért, illetve az úri jog elismeréséért. (...) Indoklás: A haszonbérbe adott terület ártéri terület, közvetlen a Duna-parton fekszik, a városnak semmi féle jövedelmet nem nyújt, amiért is (...) az összeg méltányos és teljesen megfelelő. A bérbe adott területen köztisztviselői részére dunai strandfürdő létesíttetik, amelyet csakis saját részükre belépődíj nélkül vesznek igénybe, amiért is jelen szerződés városfejlesztés szempontjából is jóváhagyandó volt. A bérleti időtartam az ott eszközölt fásítások és egyéb befektetések végett lett ily hosszú időtartamra megállapítva."

(A képviselőtestület 1923. április 18. szeptember 19-i ülésének jegyzőkönyve)