HírképekOnline

 Szentendre Város Önkormányzata 2011. október 23-án tartotta  az 1956-os Forradalom és Szabadságharc tiszteletére rendezett városimegemlékezését.
Az ünnepség keretében került sor a városi kitüntető díjak átadására. dr. Dietz Ferenc Szentendre Város polgármester köszöntője után Csath Magdolna közgazdász, egyetemi tanár mondott ünnepi beszédet, majd következett a városi kitüntető dijak átadása. Az ünnepi műsort a Ferences diákok műsora zárta.

Az ünnepi beszéd és kitüntetettek méltatása itt olvasható:

Csath Magdolna ünnepi beszéde

Örkény István így írt a forradalomról: „A kerek világon minden térképen és glóbuszon ma átírják a nevedet Budapest. Ez a szó már nem egy várost jelöl. Budapest ma aimyit tesz, mint hősiesség. Budapest minden nyelvén a világnak azt jelentí: hűség, önfeláldozás, nemzetí becsület.55 Igen. A világ is és mi is így emlékezünk ma az 55 éwel ezelőtti forradalomra és szabadságharcra, amely történelmünk lapjaira tísztaságával, őszinteségével, becsületességével és bátorságával került be.

Emlékszünk-e még arra az érzésre, amikor végre a dolgokat nevükön lehetett nevezni, és a rádióból mindenki szembesülhetett azzal az igazsággal, hogy „hazudltunk éjjel, hazudtunk nappal” A forradalom elsöpörte a hazugságokat, és országos, sőt határon túli nagy nemzetí összefogássá alakult a diktatúra ellen, a nemzeti önazonosságért, a tisztességért és becsületért.
 Személyes,,,,, Ma is emlékszem arra, hogy kisiskolásként milyen világosan értettem mindent, ami történt. Akkor Újpesten laktam. Apámmal elmentünk kenyeret venni. Hosszú sorok álltak és vártak békésen mindenhol. Éppen megkaptuk a kenyeret, amikor megérkezett egy teherautó tele szabadságharcosokkal. És akkor, mindenki, kérés nélkül. örömmel, magától értetődő módon adta fel a kenyerét a teherautón ülőknek! Ezt az emléket, és az akkori érzést örökké őrzöm.
 
Szentendre polgárai is kivették részüket a forradalomból. Máté György 170 kiemelkedő forradalmárról ír „1956 Szentendrén95 című 2007-ben megjelent könyvében. A szerző, az áldozatok között 6 hősi halottról, 26 bebörtönzöttről, 8 internáltról és 291 külföldre menekültről számol be. De mit is akartak a forradalmárok?
Nemzeti   függetlenséget,   szabad,   semleges   és   demokratikus Magyarországot, több pártrendszert és kilépést a Varsói szerződésből. Semmi mást, csak azt, amihez minden népnekjoga van. Márai Sándor erről így írt:
„Nem értí ezt a sok ember, Mi áradt itt meg, mint a tenger? Miért remegtek világrendek? Egy nép kiáltott. Aztán csend lett. De most sokan kérdik: mi történt? Ki tett itt csontból, húsból törvényt? És kérdik, egyre többen kérdik, Hebegve, mert végképp nem értík -Ők, akik örökségbe kapták -Ilyen nagy dolog a Szabadság?"
Ezért a szabadságért szálltak szembe a magyarok a hatalmas világbirodalommal, amely egy percig elbizonytalanodott és engedni látszott.
Hiszen tudjuk, a hősiesség és bátorság eredményeképpen november elején megindultak a tárgyalások a csapatkivonásról, a semlegességről. Csak amikor a Nyugat biztosította a szovjeteket arról, hogy nem fog közbelépni a magyarok érdekében, akkor mertek  igazán szembefordulni a jogos és igazságos forradalommal.
 

November 4-én így indult el a hadüzenet nélküli háború. De még akkor
is tudták, hogy nincs igazuk. Ezért mondták az Ázsiából idevezényelt
katonáknak, hogy a nácik ellen kell harcolniuk.
A pusztítás kegyetlen volt. Nagy Imre hiába kérte rádiószózatában a
Nyugat segítségét, hiába fordult az ENSZ-hez: a nagypolitika, amely
bíztatott, ígérgetett cserbenhagyta a magyarokat.
Ahogy egy emlékező dal mondja:
„Európa mélyen hallgatott, hagyták vérbe fagyni ezt a népet”  

Igaz jött az élelmiszer és a ruha. De leginkább a lengyel barátainkra kell emlékeznünk, akik a legtöbb vért küldték, és sokan közülük harcolni is eljöttek.
A szabadságharc elbukott és jött a kegyetlen megtorlás. A külföldi hatalom itthoni kiszolgálói, vazallusai véres bosszút álltak. Egymást érték a kegyetlenkedések, a sortüzek az országban mindenfelé, a kivégzések, deportálások. Megteltek a börtönök. Több száz embert orosz hadbíróság küldött halálba. Negyed millióan pedig menekülni kényszerültek a biztos halálból ; fiatalok és idősebbek, jól képzett, tanult emberek. Ez volt sokadik szétszóródtatásunk. Ismét kiváló szakemberek tömegével gazdagítottuk a Nyugatot. És ismét megtanultuk: csak magunkra számíthatunk. De az idegen érdekek kiszolgálói arra is kísérletet tettek, hogy kitöröljék az emberek fejéből 56 igazságát. Ellenforradalommá minősítették át. Sem az iskolákban, sem pedig a munkahelyeken nem volt szabad beszélni az igazságról. Az igazság kimondása visszaszorult a családi otthonok falai közé.
 


A világban azonban sokan értették, hogy mi történt Magyarországon, és megtanultak becsülni bennünket. Camus, a híres francia író, így írt a magyarokról;
„A leigázott, bilincsbe vert Magyarország többet tett a szabadságért és igazságért, mint bármelyik nép a világon az elmúlt 20 esztendőben.95 Ahhoz, hogy ezt a leckét megértse a fülét betömő, a szemét eltakaró nyugati társadalom, sok magyar vérnek kellett elhullania. Európában csak úgy maradhatunk hívek Magyarországhoz, ha soha és sehol el nem áruljuk, amiért a magyar harcosok az életüket adták, és soha, sehol, még közvetve sem igazoljuk a gyilkosokat. Kennedy szenátor, az Egyesült Államok későbbi elnöke pedig így emlékezett 1957 október 23-án, egy évvel a forradalom után:
,4956 október 23-a az a nap, amely örökre beírta magát a szabad emberek és nemzetek évkönyveibe. Ez a nap a bátorság, az öntudatra ébredés és a diadal napja. Nincs még olyan nap a történelem kezdete óta, amely világosabban mutatta volna meg, hogy az ember szabadságvágya örök és elpusztíthatatlan, bármekkora is a túlerő, bármekkora is az érte hozandó áldozat nagysága^. A magyar forradalom nemcsak hatalmas szimpátiát váltott ki a népekből, de elindította a változásokat Európában. Elkezdődött a politikai erózió a szovjet birodalmon belül Hiszen a szovjet hatalom 1956-ban megmutatta igazi arcát. 1968-ban jött a Prágai tavasz, majd 1980-ban megalakult a lengyel „szolidaritás" mozgalom. Az EU alapjait is a forradalom után 6 hónappal, a Római szerződéssel rakták le.
 
Ma 55 évvel az 1956-os felemelő forradalom és szabadságharc után arra is gondolnunk kell, hogy most ismét nagy szükségünk lenne az erős nemzeti érzésre, az összefogásra, a hazaszeretetre, az igazságosságra és becsületességre. Akkor példát mutattunk másoknak szabadságszeretetből, tisztességből, bátorságból, most magunkat kell ráébresztenünk ezen tulajdonságok fontosságára. Még vannak ugyanis közöttünk olyanok, akiknek ezek az értékek nem sokat jelentenek. Akik számára természetes dolog a hazugság, mások becsapása, a nemzeti érzések kigúnyolása, a társadalmi összetartozás, a kohézió szétzúzása. Sajnos nem véletlen, hogy mára Európa egyik legkevésbé összetartó nemzetévé váltunk, és az etikus emberi-üzleti kapcsolatok tekintetében is nagyon rossz a helyezésünk a nemzetek között. Sőt, még mindig vannak olyanok, akik számára 56 legjobb esetben is egy „eseményt” jelent. Ezekről így ír Szőke István Attila:   Szűkszavú napló 56-ról című versében:
„Nem üzentek
beárultak
elhurcoltak
fejem zúzták
fülek zúgtak
megrugdostak
körmöt téptek
pofont adtak
kínvallattak
vérem csorgott
évek vártak
falba zártak
hajam hullott
kiröhögtek
elengedtek
hazamentem
tele hittel
becsülettel
ma is élek
ők is vannak
kikacagnak
bűnük évül
 törvényt hoznak.
1956-ban csak csatát vesztettünk. Háborút nem. 1956 bebizonyította, hogy egyetlen politikai rendszer, még egy diktatúra sem maradhat fenn hosszútávon az emberek bizalma és támogatása nélkül. Azt is világossá tette, hogy a hazugságokra építő politika bukásra van ítélve. Emlékezzünk ezért a hősökre, a mártírokra, a pesti srácokra, a Corvin köziekre, az egyetemistákra, a fiatal és idősebb résztvevőkre, a
munkástanácsok tagjaira akiknek köszönhetjük, hogy 56 tiszta forradalma mindig felemelő és ragyogó eseménye marad a magyar és világtörténelemnek és a magyar jelennek egyaránt. Olyan örökség, amelyre felemelt fejjel, egyenes gerinccel, büszkén emlékezhetünk, és amelyből erőt meríthetünk. Ahogyan Márai is mondja:
„Angyal, vidd meg a hírt az égből,
Mindig új élet lesz a vérből
Találkoztak ők már néhányszor
-A költő, a szamár, s a pásztor
Az alomban, a jászol mellett,
Ha az Élet elevent ellett,
A Csodát most is ők vigyázzák, Leheletükkel állnak strázsát,
Mert Csillag ég, hasad a hajnal,
Mondd meg nekik,
-mennyből az angyal"

Méltatások

„SZENTENDRE 1956 EMLÉKÉREM”

Szentendre Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az 1956-os forradalom és szabadságharc hőseire emlékezve az idén 4. alkalommal ítélte oda a „SZENTENDRE 1956 EMLÉKÉRMET”. A kitüntető rendelet értelmében a díj minden évben csak egy szentendrei polgárnak adományozható, aki 1956-ban részt vett a forradalom és szabadságharc eseményeiben, illetve akit meghurcoltak, megaláztak, esetleg valamilyen megtorlás érte Őt a 1956. november 4. után.

2011-ben Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testülete Piszkátor Annának ítélte a díjat.
Piszkátor Anna, a közelmúltban térdműtéten esett át, ezért testvére, Piszkátor István vette át a díjat.

Piszkátor Anna
Szentendrén a György utcában lakott. Az általános iskolát Izbégen végezte. 1956-ban 16 éves volt. Október 23-án este a Láng Gépgyárba ment dolgozni. Munka után hazaindult, de a gyár kapujában „lyukas zászlókkal” díszített teherautókkal és hömpölygő embertömeggel találkozott. Az egyik autóról lekiabáltak neki, szereti-e a hazáját, mert akkor tartson velük. Anna igennel válaszolt és felszállt az autóra, ahol géppisztolyt adtak a kezébe.
1956. október 26-án alakult meg a Széna téri Felkelők Csoportja, amelyhez Ő is csatlakozott. Ma már tudjuk, hogy két hét után a legtöbbjüket elfogták és a kihallgatásukat követően bíróság elé állították Őket, majd börtön várt rájuk. A véletlen szerencsének köszönhetően Annának sikerült eljönnie és hazajutnia Szentendrére. Családtagjai tudták, hogy mi vár rá, ha itthon marad, ezért megszervezték a menekülését. Bátor segítői kézről-kézbe adták őt és így a Fertő tavon keresztül ki tudott menekülni az országból. Piszkátor Anna életében ez a hideg és ködös novemberi nap különös emlékekkel bír.
Aztán, amikor hosszú évtizedek után hazalátogatott, elment a Terror Háza Múzeumba is, ahol felismerte mártír harcostársai fotóit. 1990-ben a Magyar Politikai Foglyok Szövetsége emléklappal tüntette ki, 1995-ben pedig átvehette a Magyar Köztársaság Elnöke Emlékérmét, amellyel elismerték a szabadságharcban való hősi részvételét. Piszkátor Anna ma az Amerikai Egyesült Államokban él, asszonynevén Mrs. Anna Csáky-ként ismerik. A családi körülményei nem teszik lehetővé, hogy hazatelepüljön, de szülővárosát soha nem felejtette el.



SZENTENDRE VÁROS CIVIL SZERVEZETE

Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testülete 2009-ben „SZENTENDRE VÁROS CIVIL SZERVEZETE” elnevezéssel új díjat alapított. A díj évente egy közösségeknek adományozható, akik aktív résztvevői a város civil életének, és tevékenységükkel, a várost segítő kezdeményezéseikkel hozzájárulnak a fejlesztések megvalósításához, elősegítik a kulturális- és sportélet színvonalának emelését, a hagyományok ápolását.

2011-ben a Képviselő-testület a Szentendrei Kolping Család Egyesület – nek ítélte a díjat.
A díjat átvette Dr. Makay Lászlót, az egyesület világi elnöke.
Több évtizedes kényszerű szünet után, 1990 november 29-én alakulhatott újjá Szentendrén a hajdani „Szent-Endrei Római Katolikus Legényegylet” utódja, a Szentendrei Kolping Család Egyesület, és kezdte meg működését szoros integrációban a Római Katolikus Egyházközséggel. Nevét a mozgalom egykori alapítójáról, Kolping Adolf római katolikus papról kapta, aki létre hozta az első ilyen közösséget Kölnben, 1847-ben. Őt az a célkitűzés vezérelte, hogy fiatal szakemberek egyesületbe szervezésével előmozdítsa az egyház társadalmi jelenlétét és befolyását, másrészt ezeket az értékes szakembereket megóvja az erkölcs- és családromboló hatású áramlatok kártételeitől. Kezdeményezése sikeresnek bizonyult és gyorsan terjedve, mozgalommá fejlődött. A Kolping mozgalom ma már világméretű nemzetközi szervezet, melynek tagja a Szentendrei Egyesület is. A Kolping családok lelki vezetője a prézes, aki katolikus pap, Szentendrén Balnckenstein György plébános úr. A világi vezetést a világi elnökkel dr. Makay Lászlóval együtt a vezetőség végzi. Az egyesület legfontosabb és legszebb feladatai közé tarozik a családi közösségek összetartása, a családi kohézió erősítése, a keresztény erkölcsi és szellemi értékek megmentése, és Kolping szellemiségű továbbfejlesztése. Ezen célokat szolgálják a kitűnő előadók rendszeres Kolping Akadémiai előadásai. Havi rendszerességgel ismeretterjesztő, kulturális és egyéb előadásokat tartanak olyan előadókkal, mint Hoffman Rózsa, Jókai Anna, Harrah Ágnes, Morvai Krisztina, Semjén Zsolt, Balczó András, Dr. Iván László és még sorolhatnánk a neves előadókat.
A zarándokutakkal egybekötött csoportos családi kirándulások, és egyéb rendezvényeik, mint a Kolping ház udvarán szervezett klubdélutánok, a karácsonyi elmélkedések, minden évben megrendezésre kerülnek. Az egyesület tevékenysége nem öncélú. Nyitottak testvérintézményeik felé. A kölcsönös kapcsolat lehetőségét keresik, és egymás tevékenységét minden eszközzel segíteni igyekeznek. Nyitottak a testvéregyházak tagjai felé, és mások közeledését is ökumenikus nyitottsággal, szívesen fogadják.

Szentendre Város szolgálatáért
 
Szentendre Város Önkormányzatának Képviselő-testülete 2006-ban Városi Kitüntető Díjakat alapított a helyi közügyek valamely területén elért kimagasló teljesítmény, vagy huzamosabb időn át folytatott kiemelkedő munkálkodás, életmű elismerésére.

A Képviselő-testület a Szentendre Város szolgálatáért díjat ebben az évben
Szentendre Város Polgármesteri Hivatalában végzett, több mint egy évtizedes köztisztviselői munkájáért, magas színvonalú szakmai tevékenységéért
Szirmai Erikának ítélte oda.

Szirmai Erika 1999 óta az Építéshatósági Iroda dolgozója, 2009-től annak vezetője. Munkája során köztiszteletet vívott ki magas színvonalú szakmai munkájával, emberségével. Mindig arra törekszik, hogy a felmerülő vitás, vagy problémás helyzeteket megoldja, a stresszes ügyfeleket megnyugtassa. Munkabírása, derűje, az ügyfelekkel való jó kapcsolatteremtő képessége, jogi, és szakmai ismerete méltán kap elismerést az ügyfelektől. A jelenlegi folyton változó jogi szabályozás közepette mindig naprakész.
Tagja az Építész Kollégiumnak, melynek képzésein rendszeresen részt vesz. Az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Jogi Karának utolsó éves hallgatója, jogi szakokleveles mérnökképzésen.
A hivatalban végzett munkáját áthatja segítőkészsége. Szakmai véleménye időtálló. Amennyiben a munkája megkívánja a munkaidőn kívül is dolgozik. Gyors és hatékony munkavégzése, eddigi tevékenysége példaértékű a hivatal dolgozói számára. 

 
Szentendre Város Közművelődési Díját
a város kulturális életében végzett kitartó, önzetlen és magas színvonalú közművelődési munkásságáért
Pethőné Németh Erika könyvtárosnak ítélte a Képviselő-testület

Pethőné Németh Erika a szegedi József Attila Tudományegyetemen végzett magyar-orosz szakon, majd 1976-ban az Eötvös Loránd Tudományegyetemen könyvtáros oklevelet szerzett. 1971-ben költözött Szentendrére, ahol 4 évig a Fő téri könyvesboltban eladóként dolgozott. 1973-ban a Járási-Városi Könyvtár gyermek-könyvtárosa lett, mely intézmény 1975-ben beolvadt a jogutód Pest Megyei Könyvtár gyerekkönyvtárába. Munkatársával, Szeredi Máriával együtt megye szerte ismert, és elismert gyerekrendezvényeket, olvasótáborokat, helytörténeti vetélkedőket tartottak, melyek nyomán magas színvonalú szakmai kiadványokat, módszertani füzeteket jelentettek meg. 1987-ben lett a könyvtárban a nagy múlttal rendelkező helytörténeti gyűjtemény kezelője. Pethő Zsoltné Német Erika nemcsak gondos helytörténeti könyvtárossá vált, hanem kötelességének érezte a gazdag gyűjteményre alapozva a ma már nélkülözhetetlen forrásművek megjelentetését is. Kiváló érzékkel nyúlt olyan témákhoz, melyek nem csupán hiánypótlóak voltak, hanem ahol kiélhette mesélő kedvét is. Munkái így lettek a bennük megbúvó hatalmas ismeretanyag mellett rendkívül olvasmányosak, érdekesek. A város történetének megismerésében alapműnek számítanak az Írók, költők Szentendrén, a Szentendre utcanevei, a Szentendrei arcképcsarnok, a Szentendre sajtótörténete című kötetek, és még hosszan lehetne sorolni a művek címét, melyeknek ő a szerzője, illetve amelyek munkálataiban társszerzőként vett részt. Rendszeresen publikált a helyi sajtóban, illetve amíg létezett, a megyei sajtóban. Cikkei fontos adalékok a megye, a város és a Dunakanyar helytörténetéhez.
Pethőné Németh Erika aktív közéleti szereplője a városnak: tagja a választási bizottságnak, önzetlen munkájával segítője a helyi választásoknak. Több civil szervezet tagja, különösen az Izbégi Baráti Kör kedves számára. Szentendre e fontos városrészének történetéről is rendszeresen publikál, hozzájárulva Izbég múltjának megismeréséhez. Gazdag életútjának, hosszú időn át kitartóan és magas színvonalúan végzett munkájának elismerése ez a kitüntetés.

 
A Képviselő-testület 2011-ben Szentendre Város Közegészségügyi Díját
példamutató gyógyító tevékenysége, szakmai alázattal és segítőkészséggel, magas színvonalon végzett orvosi hivatása elismeréseként
Dr. Nagy Emilia tüdőgyógyász főorvosnak ítélte.

A nagy tiszteletnek örvendő dr. Nagy Emília főorvos asszony 1983 óta él Szentendrén a családjával.
A Semmelweis Orvostudományi Egyetemen 1979-ben „cum laude” minősítéssel diplomázott. Tanulmányai mellett mentőtisztként dolgozott a Markó utcai központban. A diploma megszerzése után először a Tatabányai Kórház Tüdőgyógyintézetében kezdett dolgozni, majd 1983-tól a Péterffy Sándor utcai Kórház Tüdőgondozójában folytatta hivatását, miközben jeles minősítéssel szakvizsgázott tüdőgyógyászatból.
A doktornő jól ismerte a szakmából a Szentendrén dolgozó dr. Pávay Erzsébetet, aki meghívta, dolgozzon mellette. Eleinte hetente 1-2 alkalommal fizetés nélkül vállalta a gyógyító munkát, aztán végleg kijött dolgozni a rendelőbe. Pávay doktornő nyugdíjba vonulása után 1998-ban őt nevezték ki a Szentendrei Tüdőgondozó vezető főorvosának.
Ebben az időben kezdődött meg az egészségügyi intézmények informatikai kiépítése, fejlesztése, ezért a kinevezés új kihívást is jelentett. A főorvos asszony a szűkös anyagi lehetőségek miatt támogatókat keresett és talált a rendszer fejlesztéséhez és korszerű orvosi készülékek beszerzéséhez. Azóta is folyamatosan ügyel arra, hogy korszerűsítsék a rendelő eszközparkját.
Kiváló szakmai munkája mellett kiemelt feladatának tartja az emberek felvilágosítását is, ezért elindította a dohányzásról való leszoktatást segítő programot, és beindította az asztma ambulanciát is.
Hitvallása szerint a gyógyításon kívül nagyon fontos tennivalója az orvosnak a betegségek megelőzése, az ehhez szükséges szűrések elvégzése, ezért havonta egy-két alkalommal, hétvégeken a kistérségbe is kijár asszisztenseivel szűrővizsgálatokra. Alapos munkájára jellemző, hogy a rendelési idején kívül is sokszor ott található a rendelőben, vagy éppen haza viszi a szűrővizsgálatok felvételeit, hiszen egy-egy szűrési periódusban közel 50 ezer filmkockát kell megvizsgálnia, összehasonlítania. Mára a szűrés és gondozás betegforgalma a korábbi évek többszörösére nőtt, jelenleg a kistérségben több mint 70 ezer tüdőgyógyászati szakellátásért felel a főorvos asszony. E felelősségteljes munkát nagy türelemmel, legjobb szakmai tudását adva végzi egy odaadó, szakmailag magas színvonalon dolgozó asszisztensi csapattal. Rendszeresen vesz részt szakmai képzéseken, konferenciákon, hogy a gyógyítás legújabb lehetőségeiről tájékozódjon. Forrásokat keres arra is, hogy kollégái ingyenesen tudjanak részt venni a továbbképzéseken, hogy a szentendrei betegeket minél hatékonyabban szolgálhassák.
Dr. Nagy Emíliát, aki aktív tagja az Izbégi Szent András templom közösségének is, hite, és boldog, szerető családja segíti élete minden területén.



 
A Képviselő-testület Szentendre Város Testnevelési és Sport Díját
a lakótelepi gyermekek szabadidejének, és az ifjúság sportéletének megszervezése, valamint a hosszú évek óta rendezett városi kispályás és nyári futball bajnokságok elismeréseként
2011-ben Horváth Győzőnek ítélte


Horváth Győző már általános iskolában kitűnt sportszeretetével, mely a mai napig meghatározza életét. A Püspökmajor Lakótelepi Baráti Kör Sportegyesületének vezetőjeként egyik fő feladatának tekinti a sport népszerűsítését, a lakótelepi fiatalok sportjának szervezését. Az 1990 óta megszakítás nélkül, töretlenül működő városi kispályás futball bajnokságot 2001 óta minden évben az ő közreműködésével szervezik meg. Ezen kívül a városban élő és a Magyar Bajnokságban játszó futballisták, sportolók részvételével szerveznek bemutatókat, közös sportolást a fiatalok számára. Az éjszakai ping-pong bajnokság nyári folytatásaként Horváth Győző közreműködésével kerül lebonyolításra minden évben a nyári focibajnokság, amely a nyári szünidőben két hónapon keresztül nyújt elfoglaltságot, szórakozást a lakótelepen élő 70-80 fiatal számára. Ennek eredményeként nagyon sok gyermek kap kedvet és jelentkezik különböző egyesületekbe, hogy versenyszerűen sportoljon. A sportrendezvények rangját mutatja, hogy 2009-ben a szabadidő sport kategóriában ők kapták meg az Év Legeredményesebb Pest Megyei Szervezete díjat. Fő büszkeségük Gyurcsányi Zsolt 102-szeres magyar futsal válogatott játékos, aki a szentendrei lakótelepi grundról, a Baráti Kör csapatából indulva ért el nemzetközi sikereket.
Horváth Győző 2002 - 2010 között önkormányzati képviselő volt. 2002-től a Művelődési, Kisebbségi Bizottság tagja, 2006-tól a Szociális, Egészségügyi és Sport Bizottság elnöke, valamint a Kulturális, Oktatási és Kisebbségi Bizottság tagja volt. Jelenleg az Egészségügyi, Szociális és Civil Bizottság tagjaként dolgozik. Büszke az általa felnevelt fiatalokra, akik a sport szeretetén keresztül kaptak tartást, hogy meg tudják állni helyüket az életben.

 
2011-ben Szentendre Város Tisztes Iparosa Díjat
az egész életében Szentendre város lakosságának szolgálatában álló, munkáját becsülettel, precízen, kiemelkedő szakmai tudással végző cipész kisiparosnak
Balalik Istvánnak – Putyi bácsinak (1931. április 29. – 2011. május 16.) poszthumusz ítélte oda a Képviselő-testület

Balalik István 1931-ben született Szentendrén, itt élt, és halt meg 2011 tavaszán. Apja megbecsült iparos, az Ipartestület és a Legényegylet világi elnöke volt. Balalik István a 4 elemit és a 4 alsó gimnáziumot Szentendrén végezte; 1945-től Budapesten a legjobb cipészmesternél dolgozott, kitanulta apja szakmáját, majd élete végéig megbecsült és tisztelt cipészmesterként dolgozott Szentendrén. Kezdetektől fogva tagja volt a Musica Beata kórusnak, pályája végén a nyugdíjas klubot erősítette Magdi nénivel, feleségével együtt. Két lányt neveltek fel, szakmát adva mindegyik kezébe.
Az adatok nem őrzik meg a személyiséget. Nem láttatják, milyen okos, jó humorú, barátságos ember volt Balalik István, vagy ahogy városszerte ismerték, Putyi bácsi. Ebben az egyre inkább összekuszálódó világban is megőrizte derűjét, kedvességét. Öröm volt találkozni vele a városban, mert az a nap már kicsit fényesebbé, vidámabbá vált. Valószínűleg – egy más korban – lehetett volna belőle akár más is, mint cipészmester. Jó orvos, tanító, segítő ember. De hát persze az volt ő így is: cipészként dolgozva, szakmáját szeretve, sok tevékenységgel foglalkozva. A Musica Beata kórus alapító tagjaként motorja volt a kórustalálkozóknak is. Fiatal lelkű, kedélyes embernek ismertük. Soha nem adta fel. Komolyan hitte, hogy az élet igenis szép. Ezt vallotta egész életében, tragikus haláláig.
Köztiszteletben álló, munkáját becsülettel, kitartóan végző iparos ember volt Balalik István. Élete legyen példa a város polgárai előtt, ezért adományozta számára a Képviselő-testület posztumusz, a Szentendre Város Tisztes Iparosa díjat.

 
A Képviselő-testület Szentendre Város Közbiztonságáért Díjat 2011-ben
az emberi és gazdasági értékek megóvásában, a közlekedés védelmében, a bűnmegelőzésben kifejtett tevékenységét, kimagasló szakértelmét, és példamutató munkásságát értékelve
Gulyás Anita rendőr őrnagynak ítélte

Gulyás Anita 1994-től teljesít szolgálatot a Szentendrei Rendőrkapitányságon, ahol először járőri beosztásban, majd a közlekedési osztályon belül baleseti helyszínelő és balesetvizsgálói munkakört töltött be. 2001-ben elvégezte a Rendőrtiszti Főiskola közlekedésrendészeti szakát, ezt követően nevezték ki a kapitányság forgalom ellenőrzési alosztályának vezetőjévé. 2007-től pedig osztályvezető lett. Vezetői megbízatása mellett ő foglalkozik például az iskola rendőre programmal is.
Tagja Szentendre Város Önkormányzat Baleset Megelőzési Bizottságának. Szakmailag kifogástalan felkészültséggel bír, számos esetben kérik fel a Pest Megyei Rendőrfőkapitányság Közlekedési Osztályáról tanácsadónak.
A közlekedési feladatok mellett ő végzi az egyes osztályok között a bűnmegelőzés koordinációját. Ő kapitányság fegyelmi tisztje, neveli, oktatja, képzi az idősebb, a fiatalabb és a kezdő rendőr kollégákat. Bárki fordulhat hozzá bizalommal, minden szakmai segítséget megad kollégáinak.
Munkáját hivatásának tekinti. Mivel Szentendre lakója, így ismeri és szívén viseli a város gondjait és problémáit, ezért még körültekintőbben dolgozik. Kiválóan és példamutatóan végzett szakmai és vezetői munkáját ismerik el a díjjal.

 
Talentum Szentendre jövőjéért Ösztöndíj
A 2007-ben alapított „Talentum” Szentendre Jövőjéért Ösztöndíjat évente 2 diák, egy középiskolás, és egy, egyetemen vagy főiskolán tanuló olyan diák kaphatja, akinek az elbíráláskor legalább öt éve Szentendrén van az állandó bejelentett lakása. A középiskolás diák év végi tanulmányi eredményének átlaga 5 egész, a felsőfokú tanulmányokat folytató hallgató esetében pedig az előző szorgalmi  évi vizsgaeredményei  alapján számított átlaga a 4,5-t elérte.

A Képviselő-testület döntése értelmében 2011-ben következő két diák részesül a Talentum ösztöndíjban:
Pabeschitz Virág Orsolya és Stark Klára


Pabeschitz Virág Orsolya
Jelenleg az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Böcsészettudományi Karának negyedéves hallgatója.
Szt. András iskolába járt, majd ferences diákként érettségizett.
ELTE-n történelem-régészet szakon kezdett, az Ókori nyelvek és kultúrák, Egyiptológia tanszéken, ezután pedig a Kommunikáció és médiatudomány minorral szakon folytatta tanulmányit. Most Régészet-maszter képzés keretében tanul.
Németből, angolból, latinból nyelvvizsgázott, olaszul társalog.
Szakmai munkájával országos pályázatot nyert, és a szakterületén máris sikereket ért el kutatásaival.
Többször vállalt önkéntes szakmai munkát, hogy tudását gyarapítsa. Az egyetemen rendszeresen vállal közéleti feladatokat is: segíti a fogyatékkal élő hallgatókat. Tagja a hallgatói önkormányzatnak. Melyben irodavezető, esélyegyenlőségi referens.
Köztársasági ösztöndíjasként az egyetemen kiválóan végzi szakmai feladatait. A kutatásokban is jelentős eredményt tud már felmutatni.
Tanulmányai alatti kutatásaival, munkáival Szentendre régészeti ásatásain is eredményesen, sikeresen dolgozott.  Szakterületének ismertetésére régészeti előkészítő sorozatot indított régi középiskolájában, a szentendrei Ferences Gimnáziumban.
Tudását a városban szeretné kamatoztatni

Stark Klára
a Ferences Gimnázium 11. évfolyamos tanulója
A Szent András iskola diákjaként kitűnő eredményeket ért el, amit a gimnáziumban is tartani tud. Mindkét iskolában többször kapott tantestületi dicséretet. Több országos versenyen is megmérette tudását, képességét, eredményesen szerepelt.  Az előrehozott érettségi előtt, még németből és latinból szeretne nyelvvizsgát tenni, de indul az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyen is.
Kitűnik szorgalmával és kitartásával Kiváló problémamegoldó, alkalmazkodó csapatjátékos, jó lényeglátással és alapossággal, kitartással dolgozik, tanul. Megbízható, örömmel segít társain. Tíz éve a Szentendrei Néptánc együttesben táncol. Hosszú ideje tanul zenét. A Városmisszió keretében szervezett rajzversenyen Szentendrét ábrázoló munkája szerepelt a kiállításon.
Célja, hogy orvos legyen, és mint kész szakember, szívesen szolgálná Szentendre lakosait.