1944. december 26-a, karácsony másodnapja
Erre a napra már éppen felnőtt egy olyan nemzedék, mely nem is emlékezett másra,csak a háborúra.1944 utolsó hónapjaiban Márai Sándor idejének nagyobbik részét, itt a Dunakanyarban, Leányfalun töltötte. Naplójában így emlékezik: „Hatodik napja reng a táj, a ház, a kert az erdők. Az oroszok Vácott és Gödöllőn, a németek a szomszédos Szentendrén. Mi itt a fronton éljük meg a Karácsonyt, valamilyen valószínűtlen, álomszerű helyzetben. Áthallani a Dunán a harangszót. Fót felől nagy csata robaja - második napja dühöng a viadal. Délután sétálni megyek. Az út mentén mindenfelé behavazott lövészárkok üresen, mint a tömegsírok. A táj várja a háborút, mely itt van már, nem is közel, hanem itt. Ez már nem táj, hanem hadterület hivatalosan is. „
Azt már mindenki tudta, hogy a 2. Ukrán Front katonái lassan körbezárják a Fővárost és hamarosan Szentendrét is elfoglalják. Különféle latolgatások után a lakosság úgy gondolta, hogy a Laktanya felöl fognak érkezni, de azt sem zárták ki, hogy a Dunán át jönnek.
Módosítás: (2012. január 04. szerda, 09:05)





